BOROS GEORGINA

Név: Boros Georgina
Kor: 28
Lakhely: Budapest
Foglalkozás: Global Bid Manager

Mikor kezdtél stoppolni?
- Idén nyáron, egy görögországi nyaralás alatt. Amikor elindultunk egyáltalán nem volt tervben, hogy stoppolni fogunk, de úgy alakult, hogy nem maradt más választásunk. Kalamakiba kellett eljutnunk és mi úgy gondoltuk, hogy jó buszra szálltunk. Rosszul gondoltuk. Amikor a sofőr számára is kiderült, úgy döntött, hogy Heraklion es Miras között kivág minket valahol szó szerint a semmi közepén a barátnőmmel és oldjuk meg. Hát, sikerült és én azóta is lelkesen gyakorlok.

Általánosságban a stoppolásról…?
- Nagyon veszélyes és feleltőtlenségnek tartom. Nem volt eddig még olyan ember aki felvett és ne kérdezte volna meg, hogy nem félek-e, hogy valami elmebeteg sorozatgyilkos mellé ülök be? Én úgy gondolom, ha valakinek van egy alapfokon funkcionáló megítélőképessége, igen csak le lehet csökkenteni annak az esélyét, hogy áldozattá váljon. Más oldalról nézve, engem ez az egész stoppos dolog olyan jó érzéssel tölt el, amikor valaki megáll, felvesz és elkezdünk beszélgetni az élet nagy dolgairól. Emlékeztet, hogy milyen emberek is vannak még köztünk azokon kívül akikkel mindennapi kapcsolatban vagyunk, mint pl a SPAR-os néni aki minden egyes alkalommal megvető pillantásokat vet rám, amikor szatyor helyett zacskót kérek.

Van valamilyen stoppos praktikád?
- Eddig nem nagyon volt még szükségem bármilyen különleges praktikát alkalmazni és reméljük ez így is marad, mert nem szívesen bíznám magam a kreativitásomra. Kedves stoppostársammal a ColdHitch előtt egy egész délutánt és estét azzal töltöttünk, hogy kiválasszuk a stoppos kollekciónkat, azaz hogy öltözzünk össze. Nekünk bevált, de azért a papír és filctoll szettet is nagyon tudom ajánlani!

Szerinted azok, akik nem állnak meg a stopposoknak, mitől félnek…? Félnek egyáltalán?
- Nem hiszem, hogy félnek… csak nincs kedvük megállni vagy segíteni a stopposoknak. Bár ha jobban belegondolok, mi elég elvetemülten tudunk kinézni, tőlünk lehet tartottak egy picit azok, akik nem álltak meg.

Mi volt az eddigi legjobb stoppos élményed?
- Amikor az egyik kedves sofőrünk nem szerette volna, hogy lefotózkodjunk vele, mert többfelé is keresik. Soha nem éreztem magam nagyobb biztonságban. De nagyon aranyos volt, beszervezett nekünk a következő faluból is egy fuvart, ami tovább vitt minket a célunk irányába. A legjobb része tán az volt amikor figyelmeztette a barátját, hogy két egyetemista lányról van szó, úgyhogy az IQ-t egy kicsit ki kéne csiszolni. Mindezt azok után, hogy elmondta a srácnak, hogy az én telefonomról hívja mert egy telekommunikációs cégnél dolgozok és a céges telómról tud beszélni amennyit csak akar.

Mi volt az eddigi legrosszabb stoppos élményed?
- Görögországban egy kocsiban hagytam a táskám (egy kicsit, nem nagyot, még mielőtt bármiféle következtetéseket vonnátok le) és az autó elment mire észrevettem. Minden fontosabb dolgom benne volt, mint pl. útlevél, repjegy stb. pompás, soha nem jutok haza, gondoltam… Nem tudtam mit csinálni, gyorsan leállítottam egy szembejövő kocsit, nem mondom, hogy önként és szívesen állt meg nekem, de végül csak bepattantam az anyósülésre. Elhadartam a szitut a gyereknek és szerencsémre nem kellett sokat biztatni, hogy hágjon meg pár közlekedési szabályt. Végül levadásztuk az előző srácot és sikerült visszaszerezni a tatyóm. Mondjuk így visszatekintve ez inkább jó élménynek számít…

Van kedvenc városod? Ha igen, akkor miért pont az?
- Ha most választanom kéne 22 “városból” amit a ColdHitch 48 órájában sikerült bejárnunk, akkor egyértelmű, hogy Fertőszéplak – a nemlétező lakossága és valamilyen okból kifolyólag számomra megjegyezhetetlen neve miatt. Egyébként talán St. Louis, MO. Ott éltem 5 évig és bármennyire is unalmasnak tűnik a hely, elképesztő mennyiségű kis kalandot sikerült kibulizni belőle. Sok helyen éltem az elmúlt 28 évben, de Debrecen után, Őt mondanám az otthonomnak. Viszont ha valahol nem kéne erőltetni, na akkor ott tényleg ne stoppoljatok. Évek óta tiszteleghet a “Legveszélyesebb Város Amerikában” címmel – hát, nem véletlenül…

Hol voltál eddig legmesszebb stoppal?
- Stoppolt kilométerek alapján szerintem Sopron. De ha úgy nézzük innen mennyire van messze a végállomás, akkor Kalamaki, Kréta. Ott kb. csak 50 km-t tettünk meg stoppal és 3 fuvarral meg is úsztuk, de azért mint első stoppos élményünk, nagy sikernek könyveltük el azt is.

Milyen volt a ColdHitch?
- Egy igazi élmény volt, komolyan. A kedvencem azt hiszem az volt, amikor reggel a regisztrációnál megjelent előttem apám, hogy ő is indul. Óriási volt az egész, fasza kis útvonalak voltak megadva, a soproni és budapesti feladatok is tök jók voltak és a szállás egyszerűen kifogástalan volt. A pontozási rendszer is nagyon ki volt találva, bár én nem mindig értettem vele egyet. Sok plusz pontot nem sikerült kiharcolni magunknak, amikről mi nagyon úgy gondoltuk, hogy megérdemeltük (pedig nem). Legközelebb jobban fogunk készülni érvelés és alkudás téren is.

Mit üzensz a világnak?
- Azt, hogy még mindig keresem azt az Óbudai Egyetemre járó, valószínűleg pilisvörösvári kedves fiatalembert, aki felvett két szőkét Pestről kifelé. Ha nem csal az emlékezetem, egy fehér Opel tulajdonosa, amit a jövőben egy Mondeora zeretne lecserélni. Ha valakinek van ilyen ismerőse, kérem jelezze a HungaroHitch-es srácoknak, nekem meg ők. Ígérem, a kedves megtaláló meg lesz hívva az esküvőre – köszi!

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
HungaroHitch - ...a magyar stopposverseny...
A HungaroHitch csapat hivatalos honlapja - Minden jog fenntartva - 2017 | Impresszum | Jogi nyilatkozat